„Tiltott tudás” könyvsorozat

A 'Tiltott tudás' sorozat kötetei az ó-skandináv mitológiában keresik azokat az alig látható nyomokat, amelyek egy írásbeliség előtti korból maradtak ránk. Az elénk táruló képen egy olyan különleges csatorna rajzolódik ki, amelyen keresztül az akkori emberek a nem látható világhoz tudtak kapcsolódni. Az ó-északi népek mitológiájának ránk maradt elemei, a sagák, a történetek, a népmesék, a varázslatok, a rúnák, a pogány szokások és szertartások mind-mind arról árulkodnak, hogy ez egy holisztikus szemléletű – vagy, ha úgy tetszik – ezoterikus világ volt.

Miért is lehet érdekes ez ma?

A médiában egyre jobban előtérbe kerülnek olyan istenekről, varázslókról, királyokról és egyéb "szerzetekről” szóló történetek, amelyek az északi mitológia világán alapulnak. Rajongók milliói várják a Trónok harca, az Outlander vagy a Vikingek sorozat legújabb filmepizódját vagy könyvét; olyan internetes játékok kötik le az érdeklődők figyelmét, mint a Vikings: War of Clans, Age of Empires vagy a Ragnarok. Újonnan éledő pogány és ezoterikus irányzatok tisztelik az északi istenvilág alakjait, Freyját, Óðint, Lokit és a többieket. A populáris kultúra azonban a művészet szabadságával kezeli a témával összefüggő információkat. Mára ez a kor letűnt, elérhetetlenné vált, mégis valamennyire megfogható. Könyvünk célja, hogy olyan ismeretanyagot mutassunk be, amely tényeket kínál ennek a megújult érdeklődésnek.

Fő forrásunk az Izlandon fennmaradt kéziratanyag volt, amely a viking kor idején mesélt sagákat, mítoszokat tartalmazza. A sagákat a 13. században kezdték el leírni, amivel egy már alig-alig élő, részben elfelejtett szájhagyományt próbáltak megőrizni. Izland az első ezredforduló körül vált kereszténnyé, ezért az írásokat erősen átszínezi leíróik személyes világszemlélete. Alapos tanulmányozás után azonban a régebbi szöveg ereje átsejlik a rárakódott változtatásokon, és ki tudjuk következtetni, milyen lehetett az azt megelőző világ.
A ránk maradt szövegek szinte minden szava szimbolikus, és rengeteg rejtett jelentésük van. A könyvben kifejtett feltevéseink és véleményünk igen erősen támaszkodik ezekre a szimbolikus jelentésekre, ezért könyvünkben egyedülálló módon bemutatjuk a kéziratok ó-izlandi szövegét, és mellette a szó szerinti magyar fordítást, amelyet mi készítettünk. Ezzel kívántuk kiküszübölni azt az információvesztést, amely a már amúgy is torzult szöveg tudományos, szórakoztató, művészi, vagy ismeretterjesztő célzatú fordítása során lépett fel.

Ugyanilyen okból minden, a könyvben idézett és alátámasztásul szolgáló sumér, görög, latin és angol nyelvű szövegrészletet lehetőleg a legeredetibbnek vélt forrásból véve saját magunk fordítottunk le. Nézőpontunk szintén sajátos – a logika, a ráció és a tudomány oldaláról való szemlélés mellett egy másik oldalról is ránézünk erre a világra. Az ó-északi csodálatos és félelmetes asszonyokra fókuszálva hívjuk elő a viking kort a feledésből. Az írások egy olyan kultúra emlékét hordozzák, amelyben a döntéseket alapvetően nők hozták, mert ők voltak az isteni világ szószólói, az istenek szándékának ismerői. Ez azért nagyon fontos, mert a nők szerepe, képessége és hatalma később méltatlanul hangsúlytalanná vált.

A kéziratokban olyan jeleket, bizonyítékokat, emléknyomokat találtunk, amelyek a valamikori női tudásra, annak átalakulására, végül tiltottá válására utalnak. Ezeket a jeleket követve mutatjuk be könyvünk három kötetében a női tudás változását az istennőktől a boszorkányokig.

Első kép: Gutenberg biblia
Ez a két könyvoldal a Gutenberg biblia első kötet Józsué könyve utolsó és a Bírák könyve első lapját mutatja. (A 114-dik kéziratlap hátsó és a 115-dik kéziratlap első oldala). A kép a Harry Ransom Centerben (Austin, Texas) lévő bibliáról készült.
A Gutenberg Biblia az első nagy példányszámú könyv volt, amelyet mozgatható fémbetűkkel nyomtattak. Ez a könyv a jelképe a könyvnyomtatás kezdetének. Johann Gutenberg műhelyében készült a németországbeli Mainzban 1450. és 1455. között.

Második kép: a Fyn brakteáta
Ezt az aranyból készült brakteátát Fyn szigetén találták, Dániában. Feltehetően az ötödik századból származik, átmérője 37 mm. A dániai Nemzeti Múzeumban található.
A brakteáta (a latin bractea szóból, amely vékony fémlapot jelent) egy lapos, vékony, egyik oldalán díszített arany medál, amelyet Észak-Európában ékszerként viseltek.

Harmadik kép: női alak a haját tartja
Ez a tárgy egyike annak a több, mint 12 ezer leletnek, amelyeket a dániai Sjælland szigeten, a Tissø tó mellett találtak. A fibula ezüstből készült, feltehetőleg a 6. és 8. század között.
Koppenhágában, a Dániai Nemzeti Múzeumban van. A múzeum értelmezése szerint az amulettként használt kis figura valkűrt ábrázol.

Negyedik kép: a Halla-i faragott képes kő
Képes faragott kő, amely eredetileg Hallában (Svédország) volt, onnan került át a Gotland múzeumba. A felső részén egy női alak ivókürtöt nyújt egy lovasnak, alul pajzsos alakokkal teli hajót látunk. Ezt a két jelenetet számos képes faragott kövön megörökítették. A képfaragás idejét, azaz a kő készítését a 8 - 9. századra teszik.