Nehéz elképzelni, milyen lehetett az élet mondjuk 5-10 ezer évvel időszámításunk előtt. Egy biztos, az az ember talán valamennyire hasonlíthatott a maira érzéseiben, indulataiban, testi reakcióiban. De különbözött is tőlünk - gondolkodása annyira más volt, hogy ma alig-alig vagyunk képesek megérteni őt.
Istenek és emberek jelennek meg a régi sagákban, akik olyan dolgokat tesznek, amelyekről ma azt gondoljuk, lehetetlen, képzelgés, hiedelem, kitalálás. De az is lehet, hogy nem jól olvassuk, nem értjük egészen ezeket a régi históriákat, amelyeket jóval a keletkezésük után jegyeztek le a keresztény írástudók.
Mi egy nagyon fontos szálat próbáltunk követni a sokféle történetből: az asszonyokét, akik hallották az isteneket, értették az üzeneteiket, és akiknek hatalmában állt megváltoztatni, befolyásolni mások életét.
Mi az, amit ők tudhattak? Hogyan közvetítettek isteni üzeneteket?
Lehet, hogy mindez nem is olyan titokzatos, lehet, hogy ezt ma is tudják a nők – legalábbis némelyikük. Amikor bizonyos belső érzésekre, impulzusokra hallgatnak, mintegy zsigerből tesznek meg dolgokat, még ha ez ellenkezik is minden ésszerűséggel. Tudnak valamit, amihez látszólag nincs meg sem az ismeretanyaguk, sem a tapasztalatuk, mégis olyan természetességgel oldanak meg bizonyos helyzeteket, ami szinte bénító a férfiak számára. Mintegy ösztönösen nyúlnak oda, ahová kell, mozdulnak úgy, ahogyan pont szükséges, mondják ki éppen azt a szót, amit kell.
Mi ennek a gyökere? Honnan jön ez és vajon miért nem tartjuk ezt ma már tudásnak?
Könyvünk azt a kort idézi meg, amikor ez még valóban fontos és értékes tudás volt, amikor a Nap és a Hold is asszonyformában jelent meg az emberek képzeletében, és amikor még békében éltek… Legalábbis, amíg meg nem küzdött egymással két erő: a vánok ősi asszonybirodalma és az ázok Óðin vezette férfivilága. Erről a háborúról nem sokat tud az írott történelem, de még a mitológiai kutatások között sem szerepel, mintha nem is létezett volna… Pedig a nyomok ott vannak a skandináv mitológiában, az ősi sagákban, bár nagyon elmosódva, és nehezen kivehetően.
A háború következtében minden átalakult. Ennek a változásnak a nyomait kutatjuk, megnézzük, mivé lettek a „jeges észak első asszonyai”.
Vajon mit kezdhetünk ma azzal a tudással, amit könyvünkben a „vízió örökségének” nevezünk? Hogyan jelenik meg ez a mai ember számára?
Ezekre a kérdésekre keressük a választ a múltban és a jelenben, azt vizsgáljuk, hogyan szövi át láthatatlanul ez az örökség mai életünket.
English