Oseberg hajó

Arról, hogyan éltek, hajóztak és hódítottak az északi népek, sok történet maradt ránk. De nagyon más kézbe fogni azokat a tárgyakat, amelyeket ők hoztak létre. Sőt beleülni egy olyan hajóba, amellyel a valamikori vikingek hajózhattak! Erre adott lehetőséget az ún. Oseberg hajó rekonstrukciója.

Az Oseberg hajó az egyik leggazdagabb és legjelentősebb régészeti lelet Norvégiában. 1903-ban találták az Oseberg farm mellett – innen kapta a nevét. A gazda a birtokán egy dombon kezdett ásni, mikor ásója beleütközött a maradványokba. A régészek hamarosan megállapították, hogy a körülbelül 40 méter hosszú, 7 méter magas domb egy halomsír és belseje egy hajót rejt. Maga a halomsír a legnagyobb, amit találtak Norvégiában, de a századok során teljesen lerombolódott. A halomsír anyaga tőzeg volt, amely légmentesen elzárta a sír belsejét, ez a magyarázat arra, hogy hogyan tudott a sír belseje épen megmaradni, beleértve szerves anyagból (fa és textil) készült tárgyakat is.
A hajó teljes egészében a halomsíron belül volt, orra északi, fara déli irányba nézett. Hossza több, mint 21 méter, szélessége 5,10 méter. A hajón 15 pár evezőnyílás van, tehát 30 ember tudott benne evezni egyszerre. A hajó elég rossz állapotban volt, a föld súlya meggörbítette, az alját fölnyomta az altalaj, gerendái meglazultak és összetörtek, egyes részek teljesen megsemmisültek.

A fenti kép mutatja, hogy nézett ki az Oseberg hajó közvetlenül a kiásás után. Méreteire a palánk mögött álló emberek nagyságából következtethetünk. A 10 méteres árboc mögött, a hajó közepén volt a fából készült sírkamra, amelyben a halottak feküdtek. Dendrokronológiai elemzés alapján a sírkamra faanyagát i.sz. 834. őszén vágták ki. A sírkamrában és a kamrán kívül számos tárgyat leltek, annak ellenére, hogy valamikor a sírt kirabolták. Többek között tölgyfa ládák, textil falikárpitok, gyümölcsök, magok, lámpák, vaspálcák, orsó, ollók, szögek, bronz vödrök, faedények, viasz, cérna, lenmagok, festőnövények, rozsliszt, cipők, szövőszékek, szánkók, kocsi, lószerszám, valamint tizennégy ló, négy kutya, és két ökör csontjai voltak a hajóban.

A sírkamrában két nő hiányos csontvázát találták. Egyikük ötvenes, másikuk hetvenes évei végén járt halálakor. Két ágy maradványaira is rábukkantak, takarókkal és tollas párnákkal együtt. A halottakat eredetileg az ágyakra fektették, de a sírrablók feldúlták a helyszínt, és szétszórták a csontokat, hogy összeszedjék a nemesfémekből készült tárgyakat. Gondos előkészítés után, 21 évig tartó fáradságos munka eredményeképpen a hajót a több, mint 2000 darabból összerakták és 1926-ban kiállították.
Az Oseberg hajóról több kicsinyített másolat készült. 1987-ben fejezték be a Dronningen (Királynő) nevű életnagyságú másolatot, amely azonban nagy meglepetésre a vízre bocsátáskor húsz másodpercen belül felborult és elsüllyedt. Az elsüllyedést a nem elegendő fenéksúlynak tulajdonították. A hajót kiemelték és az eredetihez képest módosították, így alkalmassá vált a hajózásra. 1992. márciusában azonban a Földközi tengeren viharba került és széttört.

2004-ben fontolóra vették az eredeti hajó más múzeumba való áthelyezését és ennek során fotókat készítettek és lézeres vizsgálatot végeztek rajta. A mérések alapján kiderült, hogy a restaurálás során helytelenül rakták össze a gerendákat, emiatt a hajó restaurált hossza kb 1.5 méterrel rövidebb lett, mint amennyi az eredeti hossz volt. Talán ez volt az igazi oka annak, hogy az első másolat elsüllyedt.
Az eredeti hajót végül ugyan nem mozdították meg, de az adatokat közkinccsé téve a „Saga Oseberg” program keretében elkészítettek egy másik valósághű másolatot, amely 2012-ben ünnepélyesen vízre került Tønsberg kikötőjében – és azóta is szeli a hullámokat.
Az eredeti hajót a Viking Hajó Múzeumban lehet megtekinteni Oslóban, Norvégiában.