Dvergrek

A dvergrek is egyike az ó-északi mitikus lényeknek. A létezésükről ránk maradt mítoszok szerint különleges képességeik révén csodálatos mesteremberek, sőt igazi művészek voltak. Ma már leginkább a mesék őrzik tetteiket.
A Verses Edda első éneke, a Völuspá, amely a világ keletkezését és végét beszéli el, összesen 66 versszakból áll. A Völuspá akciók, képek gyors felvillantásával „rohan keresztül" a világidőn. Mégis azt látjuk, hogy a 10-16 versszakok – tehát a vers egytizede – nem a világ történetének fontos eseményeiről beszél, hanem 62 dvergr nevének felsorolását tartalmazza. AZ, hogy éppen ebben a költeményben ilyen számban találjuk meg a dvergrek neveit, azt jelzi, hogy ez a névfelsorolás különös jelentőséggel bírt.
Ezeknek a neveknek a mantraszerű ismétlése valami ősi, fontos tudás életben tartása volt, arra szolgált, hogy a hallgatóság soha ne feledkezzen meg róluk. Ez azt jelenti, hogy a dvergrek faja valamikor kiemelt fontosságú lehetett.

Az ó-északi irodalom eddikus darabjai nem tartalmaznak túl sok információt a dvergrekről. Azonban néhány érdekes tulajdonságukról, képességükről tudomást szerezhetünk. A dvergreket sokszor emlegetik ügyes kézművesekként, akik csodálatos varázserejű tárgyakat készítenek az istenek számára. Például egy olyan hajót, amellyel tengeri utazásokat lehet tenni, de ha nem használják, összehajtható, mint egy szalvéta. Vagy olyan gyűrűt, amely minden kilencedik éjszakán nyolc másik, magával megegyező aranygyűrűt fial.
Úgy tűnik, a dvergrek ősidők óta léteznek, és nincsenek nők köztük, így nem szaporodnak. A Völuspá névfelsorolása arra utal, hogy nem változik sem a számuk, sem a nevük. Mégsem nem nélküliek, hanem férfiak, akiknek szexuális vágyaik istennőkre irányulnak.

A dvergrek észrevehetően más faj, de hogy miben rejlik a különbségük az istenektől vagy az emberektől, nem derül ki. A mai szóhasználatban a dvergreket törpékként emlegetik. Az eddikus dalokban nem találunk arra bizonyítékot, hogy a dvergrek kistermetűek lennének, különböznének egy átlagos ember méretétől.
Ahogyan a többi mitikus lény, a dvergrek is változtak az idők múlásával. A későbbi sagák mintha másról beszélnének ugyanazon dvergr név alatt. Ezek a dvergrek már emberekkel kerülnek kapcsolatba, nekik készítenek varázsos kardokat, nekik adnak tanácsokat.